Földrajzi jellemzők:

• A Mezopotámia szó jelentése folyamköz, ennek megfelelően két folyó, a Tigris és az Eufrátesz közötti területen volt.
• Ezen a területen csak a földművelés volt megoldható, a fémek, kövek más területekről hozva kerülhettek ide.
• A fémért, kőért cserébe a terményfelesleget lehetett adni, amely az öntözéses földművelés (gátak, csatornák) miatt volt lehetséges.
• Mezopotámia déli részén sumér városállamok álltak (Ur, Uruk), amelyeket fallal vettek körül.
• Jellegzetes épületek voltak a zikkuratok, lépcsőzetes toronytemplomok.

A fejlődés során az egy területen élő emberek közössége létrehozta a közös ügyeket intéző szervezetet: az államot.

Az állam funkciói:

• Közös munkák, gazdaság megszervezése
• Irányítás (papság)
• Ellenőrzés
• Belső és külső rendfenntartás (katonák)
• Adók bevezetése és szedése a többlettermelésből

Létrejött a tagolt társadalom:

• Élén állt a király (istenkirály vagy papkirály, ez a despotizmus).
• Alatta a papság, mint intellektuális írástudó réteg, valamint a katonaság a rend és védelem szervezeteként.
• Utánuk a dolgozók, akik közrendű szabad emberek voltak, de az államtól függtek a termelés irányítottsága miatt.
• Végül létezett egy kisebb rabszolga réteg is.

Templomgazdaság:

• Ezek nagybirtokok, amelyek az állam vagy templom tulajdona volt.
• Ezeknek a kezelését hivatalnokok irányították és a közrendű szabadok végezték, akik cserébe kaptak a terményből.
• Egy önellátó rendszer volt.

Kultúra:

• Ékírást használtak.
• Jellegzetes vonás a jóslás, amelyet a csillagok megfigyelésével végeztek, ez serkentően hatott a tudományokra is (csillagászat, matematika).
• Hatos számrendszert használtak (360 részre osztott kör, idő mérése).

Legjelentősebb írásos emlék Hammurapi törvénygyűjteménye. A kor jogi ügyeiből való válogatás, mintául szolgált a további ítéletekhez. Megfigyelhetőek a társadalmi különbségek az eltérő büntetések alapján. Sok a szigorú büntetés (például halálbüntetés), és jellemző az azonos megtorlás elve, de már megjelenik az okozott kár megtérítésének gyakorlata is.

Első történelem óránkon az őskorról és a hiedelemvilágról volt szó.

Őskor:

• Charles Darwin kutatásai szerint az evolúció során az állatvilágból fejlődött ki az ember, közös volt az ősünk a  majmokkal.
• A legrégebbi régészeti emberi leleteket Afrikában találták.
• Két híres magyarországi ősemberi lelet: Rudi és Soma.
• Először zsákmányoló életmódot folytatott az ember: vadászat, halászat, gyűjtögetés.
• Egyszerű eszközök: szakóca, kőbalta, dárda, íj, nyílvessző, szigony, háló.
• Krisztus előtt 8. évezredtől nagy változások léptek az ember életébe: növényeket kezdett termeszteni (búza, árpa, rozs, köles, rizs), állatokat tenyészteni (juh, kecske), edényeket és textíliákat készített.
• Fejlődtek az eszközök is: ásóbot, faeke, sarló, kapa, őrlőkő.
• Ezen változások központja a közel-kelet volt, az úgynevezett termékeny félhold.

Hiedelemvilág:

• Zsákmányoló társadalmaknál vadászmágia volt, a termelő társadalmaknál pedig termékenység-kultusz (vénusz-szobrok).
• A termelő tevékenység miatt növekedett a népességszám, letelepedtek az emberek falvakba, városokba.
• Mesterségek alakultak ki (fazekasság, szövés).
• Cserekereskedelem alakult ki.
• Különböző fémeket különböző időszakokban kezdtek használni: Kr. e. 4. évezred - réz; Kr. e. 3. évezred: bronz; Kr. e. 2. évezred: vas.

Sziasztok kedves olvasók! Jelenleg egy két éves érettségire felkészítő képzésen vagyok. Blogomban terveim szerint napló szerűen jegyzeteket készítek az épp tanultakról, amelyet feltehetően nem csak én fogok eredményesen használni a későbbiekben, hanem bárki, aki gyorsan meg szeretne keresni valamit ismétlés céljából. Jó tanulást! (Ja és hosszú és eredményes életet :) )